Jaj, nem is mondtam! Volt az a rész, hogy a gyereknek új lúdtalpbetét kell, mert a régit "kinőtte". Erre mondta a szakorvos, hogy annak a betétnek két szám növekedést bírni kell. Azóta ugyanaz a lúdtalpbetét kiválóan szolgál. Érdekes.
Persze ha arra gondolok, ahogy a ruhákat és cipőket "kinövi" a gyerek, akkor nincs is csodálkozni való a dolgon. Amióta a gyerek cipőt hord, mindig 2-3 számmal nagyobbat ad rá az anyja. Nem értem, miért, de így van. Mire belenőne, lecseréli egy nagyobbra. A srác néha úgy néz ki, mint egy nyomtatott L betű. S nincs ez másként az egyébb ruhákkal sem. A legutóbbi egy kertész-nadrág volt. Bokánál felhajtva, a hátán lévő rész, ahol a két pánt elválik, meg simán felér neki tarkóig. Illetve csak felérne, mert ugye a pántok is lazábbak, tehát inkább a nadrág ülepét hordja combközépnél. Pedig egybehangzó vélemények szerint a srác egy szívtipró, bazikönnyen lehetne úgy öltöztetni, hogy jól nézzen ki. Úgy látszik, az anyjának ez az árvagyerek stílus jön be.
Szerencsére a páromnak, meg az anyámnak is van ízlése is, meg tisztában vannak a méreteivel is.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Simplemente haga clic en el siguiente documento 2017.12.10. 20:43:31
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.