Még gyorsan az elején le kell szögeznem, hogy a cím csupán egyetlen gyermekorvosról szól: a fiam orvosáról. Minden más gyerekdoki, akkivel eddig találkoztam (a lányomé, az én gyerekkori dokijaim) rendes embernek látszik, kiváló szakember és egy tünemény, meg ilyenek.
Az az orvos, akiről most szó van, kicsit más. Én már régen otthagytam volna, vagy inkább elzavartam volna.
A srácnak le volt nőve a fitymája. Anyukám volt az, aki először kezdte el forszírozni, hogy vigyük el ez ügyben orvoshoz. Szóltam az anyjának, aki az orvossal (nő) való egyeztetés után azt mondta, hogy "rendszeresen fel kell neki húzogatni és majd feljön magától". Elvittük kórházba (anyukám ott dolgozott, voltak ismerettségei). Az urológus osztályvezető főorvos személyesen vette kézbe a dolgokat. Szükségesnek ítélte a beavatkozást és végre is hajtotta. Erre lehet mondani, hogy egy vélemény ellene, egy melette, de én meg inkább azt mondom, hogy az én anyámnak volt már fia hasonló problémával, illetve az urológus az adott terület szakorvosa és nem mellékesen neki magának is van egy az adott szervből ... szerintem autentikusabb a véleménye. A beavatkozás után persze érzékeny volt az adott testrész (kb olyan lehetett, mint a vízhólyag alatti nagyon vékony bőr). A "műtét" utáni napokban anyukámnál voltunk vidéken és végigszenvedtük azt a pár napot, amíg kenegettük neki, meg nem akart pisilni, meg fürdeni, meg ilyenek. Nyilván le lettünk baszva az anyja által, hogy hogy merészeltük. Azt hiszem, holmi bírósággal fenyegetőzés is a képbe került. Nos, a fityma kérdés még mindig nem megoldott. Kb az utolsó 5-8% még mindig le van nőve. Ezen próbálok minden fürdésnél segíteni egy kicsit, de nálam ritkán van fürdésig. Az anyja meg nyilván szarik bele, mert az urológus óta csak annyi változás van, amit én értem el nála. Ja, az urológus 3 éve volt. Kérdés, hogy sikerül megoldani időben, vagy majd lesz komplexusa, ha lányok előtt kell elővennie? : )
Aztán ott van az az eset, amikor pár nap kihagyás után mentem a gyerekért és majdnem hanyatestem, mert olyan hangon szólalt meg, mint egy mutáláson átesett tizenéves. Mondtam az anyjának, hogy valami nem kerek. Pár nap (pár hét?) után el is jutott vele a fent említett orvoshoz, aki azt bírta mondani, hogy az allergiás időszak után kéne megvizsgálni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy ugyan a gyereknek semmilyen allergiája nincs és nem volt, több mint fél évig bedagadt mandulával létezett. Manduláját kivették, probléma megoldódott. A gond csak az, hogy az alatt 6-9 hónap (nem tudom pontosan) alatt kb havonta egyszer volt változatos súlyosságú középfül-gyulladása. Legalább egyszer a fülét is fel kellett szúrni.
Meg volt az az eset, amikor rota járvány söpört végig az ovin. A gyerekek hánytak, fostak. Jött a telefon, hogy menjek már a gyerekért terven kívül, mert szóltak az oviból, hogy befosott. Mentem érte. De vigyem már el orvoshoz is. Elvittem. A gyerek jó kedvű, nem hányt, csak fosott, azt is csak egyszer. Az orvos megnézi a torkát, meghallgatja a szivét, tüdejét, majd felír két gyógyszert. A felírást úgy tessék érteni, hogy nem receptre, hanem egy kis sajtcédulára. Tehát támogatás nincs rajta (nem tudom, hogy amúgy lenne-e), de legalább ne felejtsem el a nevét. Én ugyebár rögtön elbizonytalanodtam, mert egyrészt minek tömjek a gyerekbe gyógyszert (volt egyszer élményem az orvosi szénnel: a fosásomon annyit változtatott, hogy ugyanolyan állagút, de feketét fostam), ha az én gyerekkoromban az ilyesmire az volt az orvosság, hogy üres tea, hajában főtt krumpli, háztartási keksz; másrészt, most ezért kanyarodjak egy gyógyszertár felé, holott a gyereken nem látszik levertség, vagy ilyesmi. Telefon a babámnak, hogy szerinte (okleveles bébiszitter) ilyenkor mi? Interneten utánanézett. Nem kevés ezresekben mérték a doktornő által felírt gyógyszereket. Maradt a háztartási keksz, meg az üres tea. Nem fosott többet.
És akkor azokat nem írom, le amiket már ezen a blogon megpengettem: spatula, lúdtalp-betét, bárányhimlő-oltás.
Ezek csak azok, amikről tudok. Mi lenne, ha mindig én vittem volna orvoshoz és nem az anyja?
Az az orvos, akiről most szó van, kicsit más. Én már régen otthagytam volna, vagy inkább elzavartam volna.
A srácnak le volt nőve a fitymája. Anyukám volt az, aki először kezdte el forszírozni, hogy vigyük el ez ügyben orvoshoz. Szóltam az anyjának, aki az orvossal (nő) való egyeztetés után azt mondta, hogy "rendszeresen fel kell neki húzogatni és majd feljön magától". Elvittük kórházba (anyukám ott dolgozott, voltak ismerettségei). Az urológus osztályvezető főorvos személyesen vette kézbe a dolgokat. Szükségesnek ítélte a beavatkozást és végre is hajtotta. Erre lehet mondani, hogy egy vélemény ellene, egy melette, de én meg inkább azt mondom, hogy az én anyámnak volt már fia hasonló problémával, illetve az urológus az adott terület szakorvosa és nem mellékesen neki magának is van egy az adott szervből ... szerintem autentikusabb a véleménye. A beavatkozás után persze érzékeny volt az adott testrész (kb olyan lehetett, mint a vízhólyag alatti nagyon vékony bőr). A "műtét" utáni napokban anyukámnál voltunk vidéken és végigszenvedtük azt a pár napot, amíg kenegettük neki, meg nem akart pisilni, meg fürdeni, meg ilyenek. Nyilván le lettünk baszva az anyja által, hogy hogy merészeltük. Azt hiszem, holmi bírósággal fenyegetőzés is a képbe került. Nos, a fityma kérdés még mindig nem megoldott. Kb az utolsó 5-8% még mindig le van nőve. Ezen próbálok minden fürdésnél segíteni egy kicsit, de nálam ritkán van fürdésig. Az anyja meg nyilván szarik bele, mert az urológus óta csak annyi változás van, amit én értem el nála. Ja, az urológus 3 éve volt. Kérdés, hogy sikerül megoldani időben, vagy majd lesz komplexusa, ha lányok előtt kell elővennie? : )
Aztán ott van az az eset, amikor pár nap kihagyás után mentem a gyerekért és majdnem hanyatestem, mert olyan hangon szólalt meg, mint egy mutáláson átesett tizenéves. Mondtam az anyjának, hogy valami nem kerek. Pár nap (pár hét?) után el is jutott vele a fent említett orvoshoz, aki azt bírta mondani, hogy az allergiás időszak után kéne megvizsgálni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy ugyan a gyereknek semmilyen allergiája nincs és nem volt, több mint fél évig bedagadt mandulával létezett. Manduláját kivették, probléma megoldódott. A gond csak az, hogy az alatt 6-9 hónap (nem tudom pontosan) alatt kb havonta egyszer volt változatos súlyosságú középfül-gyulladása. Legalább egyszer a fülét is fel kellett szúrni.
Meg volt az az eset, amikor rota járvány söpört végig az ovin. A gyerekek hánytak, fostak. Jött a telefon, hogy menjek már a gyerekért terven kívül, mert szóltak az oviból, hogy befosott. Mentem érte. De vigyem már el orvoshoz is. Elvittem. A gyerek jó kedvű, nem hányt, csak fosott, azt is csak egyszer. Az orvos megnézi a torkát, meghallgatja a szivét, tüdejét, majd felír két gyógyszert. A felírást úgy tessék érteni, hogy nem receptre, hanem egy kis sajtcédulára. Tehát támogatás nincs rajta (nem tudom, hogy amúgy lenne-e), de legalább ne felejtsem el a nevét. Én ugyebár rögtön elbizonytalanodtam, mert egyrészt minek tömjek a gyerekbe gyógyszert (volt egyszer élményem az orvosi szénnel: a fosásomon annyit változtatott, hogy ugyanolyan állagút, de feketét fostam), ha az én gyerekkoromban az ilyesmire az volt az orvosság, hogy üres tea, hajában főtt krumpli, háztartási keksz; másrészt, most ezért kanyarodjak egy gyógyszertár felé, holott a gyereken nem látszik levertség, vagy ilyesmi. Telefon a babámnak, hogy szerinte (okleveles bébiszitter) ilyenkor mi? Interneten utánanézett. Nem kevés ezresekben mérték a doktornő által felírt gyógyszereket. Maradt a háztartási keksz, meg az üres tea. Nem fosott többet.
És akkor azokat nem írom, le amiket már ezen a blogon megpengettem: spatula, lúdtalp-betét, bárányhimlő-oltás.
Ezek csak azok, amikről tudok. Mi lenne, ha mindig én vittem volna orvoshoz és nem az anyja?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.