eLVáLT aPuKa

eLVáLT aPuKa

Van-e rosszabb a csonka családnál? Naná! Ha az egyik szülő a másik és a gyerek ellen dolgozik.

Friss topikok

  • whale: Történt valami azóta? (2015.01.27. 13:15) most találtam
  • whale: Akkor még sincs vége? Jutottál azóta valamire? Esetleg a gyerek már nálad van elhelyezve? (2014.08.21. 08:31) Gyámhivatal újra
  • whale: Várható volt. 10-ből 9-szer ez a vége. Sajnálom. (2013.11.06. 09:58) Teljes kudarc. Vége.
  • whale: Te mikor akarod befejezni az exed basztatását? Szánalmas, hogy ehhez eszközül a kölyködet használo... (2011.02.19. 19:16) Szülői értekezlet
  • O.: Érdekes kérdés: én a mai napig EL AKAROM HINNI, hogy létezik Mikulás és Jézuska is, aki az ajándék... (2008.12.10. 17:03) Télapó? Mikulás?

Linkblog

2007.11.09. 15:52 leha

Kakilni kell

Na, mondanám, olyat mesélek, hogy beszartok, de ez a szófordulat nálam most kissé erős.
Történt, hogy a gyermek nálunk töltött két hétköznapot is (persze oviban azért volt) és minden ehhez kapcsolódó dolgot (fürdés, vacsi, alvás, reggeli) értelemszerűen nálunk intézett. Ez sem nem ért minket felkészületlenül, merthogy volt már rá precedens, sem a gyerekenek nem volt megrázó, mert mint azt maga is elmondta: szeret nálunk lenni.
Hanem! Van ugye a fürdés, ami minálunk azért jó, mert otthon az anyjánál nincs szép nagy fürdőkád. Ezért is szoktam hagyni, hogy ha nálunk fürdik, nyugodtan pancsoljon, mert úgysem élvezheti minden nap. Ilyenkor általában 20 percet minimum vizeskedik és amikor már olyan ráncos a talpa, mint 110 éves vénbanyák arca, akkor is úgy kell rimánkodni neki, hogy ugyan szakadjon már el a fürdőszobától. Nem úgy az ominózus szerda estén! Éppen a konyhában voltam elfoglalva kb 2 percre (tea készítés), amikor szólt, hogy "Apa, mostmár kiszállnék". Mondtam, hogy Ok, azt a 2 percet még kibírod, amíg a konyhában végzek (amúgyis ilyenkor szokott még jönni a szappanozás, fütyimosás*, ilyesmi). Hát nem bírta ki. Fél percen belül újra szólt: "Apa, bekakiltam!". Mondom: "Ugye viccelsz?" "Nem viccelek, tényleg". Persze rögtön elhajítottam a citromlét, futottam. Akkor csobbant bele egy alkar-vastag kolbász a teli fürdőkádba. Kész voltam. Gyereket kikaptam, budira ültettem, hátha jön még valami, a kádat meg elkezdtem leengedni, hogy a kulát kikaphassam, gyereket lemoshassam. Igenám, de a srácnak a szarszagtól, amióta él, hányingere van. Öklendezett a budin, én meg próbáltam siettetni, a víz lefolyását. Nem ment. Mire a kád kiürült, a gyerek kihányta a vacsorát. Mindegy. Víz lefolyt, kula szatyorba, szatyor kukába, gyerek kádba, lezuhanyozva, kipucolva. A végén még ő viccelődött: "Apa, ez nagyon szar ügy volt". Az kisfiam. Kaland az élet.

* A fütyi majd megér egyszer egy külön postot

1 komment

Címkék: kaland


A bejegyzés trackback címe:

https://elvaltapuka.blog.hu/api/trackback/id/tr37223607

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Darwi Odrade 2007.11.26. 19:48:05

Muhaha, egy ehhez nagyon hasonló történetet már olvastam egyszer egy könyvben, csak ott négy gyerek fosott és hányt egyszerre. Anyuka be is kattant.
süti beállítások módosítása